Az agy nem tesz különbséget valóság és képzelet között

Az agy nem tesz különbséget valóság és képzelet között
Rob Gonsalves mágikus realista festménye

Ezért is hasznos például sportolóknak a mentális gyakorlás: hiszen ugyanazt az eredményt fogják elérni, mintha a valóságban is gyakoroltak volna. Mit jelent ez számunkra?

Azt, hogy a határ a csillagos ég! Hogy csaknem bármit elérhetünk, amit el tudunk képzelni rendszeresen, amit szinte „látunk” magunk előtt. De ne szaladjunk el a misztikum világába, maradjunk a tudomány talaján.

Számos kutatást végeztek a témával kapcsolatban, az egyik legérdekesebb ezek közül egy 1995-ben közzétett tanulmány. Ennek során önkénteseket kértek meg, hogy játszanak el zongorán egy egyszerű hangsort 5 egymást követő napon. Minden nap megvizsgálták az agyuknak azt a területét, amely az ujjak izommunkájához kapcsolódik. Egy másik csoportot pedig megkértek, hogy ne játsszák el a valóságban, csupán fejben gyakorolják a darabot.

A lenti táblázat második két sora azoknak az agyterületét mutatja, akik képzeletben gyakorolták el a zongoraművet. Jól megnézve gyakorlatilag semmilyen különbséget nem látunk a felső két sorhoz képest, amely azoknak az agyát vetíti elénk, akik a valóságban is elgyakorolták a hangsort minden nap. A harmadik két sor a kontroll csoportra vonatkozik, akik sem a valóságban, sem a képzeletben nem játszottak el semmit.

Vagyis az agyunk gyakorlatilag egyáltalán nem tesz különbséget képzelet és valóság között! Ezért is van az, hogy a balett-táncosoknak akkor is kötelező az órákat látogatniuk, ha sérültek, hiszen úgy is tanulnak. És ezért is mondhatja Sally Gunnell olimpiai bajnok gátfutó, hogy sikerének 70%-a a mentális gyakorlásnak köszönhető, hiszen egy nagy vereség után egy éven keresztül minden nap vizualizálta a versenyen elért eredményét, mielőtt 1992-ben megnyerte volna az olimpiai aranyat.

Ahhoz, hogy ezt a felfedezést könnyedén magunkra is tudjuk vonatkoztatni, elég csak elképzelnünk egy olyan helyzetet, amelytől félünk, amiben tudjuk, hogy kínosan éreznénk magunkat. Máris tapasztalhatjuk a heves szívdobogást, a feszültséget, amit csupán a helyzet elképzelése jelent. A testünk ugyanis épp azokat a stressz reakciókat fogja produkálni – kortizolt és adrenalint termel – mintha a valóságban is fenyegetve lennénk.

Mit jelent ez számunkra? Azt, hogy amit elképzelünk, azt az agyunk úgy veszi, mintha valóban meg is történt volna. Nagyon jó hír ez a sérülésből, betegségből felgyógyulók számára. A sztrókból (agyvérzés, szélütés) felgyógyulóknál a vizualizáció kifejezetten felgyorsítja a rehabilitációs folyamatot. A lényeg, hogy a betegség helyett ilyenkor a gyógyulásra, az egészséges állapotra helyezzük a fókuszt.

Érdekes kísérlet az is, amelynek során a résztvevőkkel csak elképzeltették, hogy esznek. Vizualizálniuk kellett az egész evési folyamatot a rágással, nyeléssel együtt. Egy idő után az agy kiadta a „tele vagyok” jelzést, ugyanúgy, mintha a kísérleti alanyok a valóságban is ettek volna. Új dimenziókat nyithat ez a fogyókúrázók számára is.

De elképzelhetjük ismét azt a helyzetet, amelyben kínosan éreznénk magunkat, és eljátszhatunk azzal a mentális képpel, hogy ugyanebben a helyzetben magabiztosan lépünk fel. Elképzelhetjük magunkat önbizalommal telve, annak minden testbeszédbeli jellegzetességével együtt. Kicsit hasonló ez a jógában gyakorolt szankalpa módszeréhez, amellyel szintén érdekes eredményeket lehet elérni.

Bármire is alkalmazzuk a vizualizációt, az biztos, hogy nagyobb befolyásunk van az agyunk, az egészségünk, a testünk – és összességében véve az életünk alakítására –, mint azt valaha is hittük volna!

Németh Ágnes Lilla

Ha nekik bejött a Transzcendentális Meditáció, Te miért ne próbálnád meg?

Kutatások szerint a meditáció már sejt szinten képes csökkenteni a stresszt. Ha Te is meggyőződnél róla, ajánljuk figyelmedbe a Transzcendentális Meditációt. Meditálni könnyű, és mindenki számára hasznos! A következő tanfolyam időpontja: 2020. december 28-31.

Hasonló érdekes cikkek

Legfrissebb cikkek

Kiemelt videók