Ki ne szeretne csábítóbb nő vagy sármosabb férfi lenni? Ki ne szeretné érezni, hogy jó benyomást tesz a másik nemre? Akár elkötelezett párkapcsolatban élünk, akár szinglik vagyunk, természetes vágyunk, hogy tetszést arassunk a másik nem körében. Persze, számít a smink vagy az izmos felsőtest – de ami mindent visz, az a kisugárzás! Ezt erősíti meg a tánc.

Tánc egyedül

Ha nőként a nőiségünket szeretnénk mélyebben megélni, de valamiért nem szeretnénk párral táncolni, jó megoldás lehet például a hastánc, a flamenco vagy a tahiti tánc. Mindegyik felpezsdít, és olyan energiákat mozgat meg, „porol le” bennünk, amiket már talán régóta nem használtunk. Sok szingli számol be arról, hogy hosszú párkeresés után akkor talált társra, amikor táncolni kezdett. Nem is csoda, hiszen ilyenkor teljesen más energiákat közvetítünk a külvilág felé. Mások a szexuális életük jelentős javulásáról számolnak be. Ezeknek a tánccsoportoknak megvan továbbá az az előnye is, hogy egyfajta támogató női közösségként működnek, amely igencsak hiánypótló manapság.

Tánc párban

Az igazi varázslat, a valódi pezsgés azonban a páros táncban rejlik! Az a csoda, ami a két ember között megszületik a tánc néhány perce alatt, egyedi és megismételhetetlen. A két ember energiája összeadódik, és létrejön valami egészen különleges. Feltéve, ha a párnak sikerül egymásra hangolódnia.

A páros tánc egyik lényege ugyanis az összehangolódás, és éppen ezáltal visz minket közelebb a férfi és női energia gyökereihez. Hiszen a női lét valahol a befogadásról és a bizalomról (is) szól, míg férfiként nélkülözhetetlenül fontos a stabil támasz megvalósítása, a vezetés képessége.

A tangóban így is hívják a táncosokat: vezető és követő. Nem férfi és nő. A férfi határozza meg a tánc irányát és ritmusát, ő vezeti le a figurákat, a nő pedig megbízik benne, ráhangolódik, és követi őt. Átadja magát. Ha nem adja át magát, nem működik a varázslat. Ha ő akar irányítani, összezavarodik a képlet. Ha pedig a férfi bizonytalan, és félreértelmezhető jeleket ad, akkor is. A férfinak szüksége van a határozottságra; arra, hogy biztosan tudja, mi a következő lépés, és le is tudja vezetni azt, a nőnek pedig bíznia kell a partnerében. Bizalma azonban csak akkor lehet, ha a férfi valóban jól vezet. És van még egy fontos dolog: hogy a nő odafordulása ne legyen túl puha, maradjon benne tartás. Hiszen ha nincs tónus a mozdulataiban, a férfi akkor sem tudja vezetni őt.

Ha mindez megvan, akkor születhet meg a csoda, akár az életben, úgy a táncban is: a férfi stabil támaszt nyújt, a nő pedig repül a táncparketten, és ragyog. Hiszen a táncban mindig a nő ragyog, az ő forgásai és kecses mozdulatai ragadják magukkal a nézőt. A férfi csupán az irányt szabja meg, szinte olyan, mintha ott sem lenne. Pedig mennyi minden múlik rajta!

Ha a fentiek meghozták a kedved, hogy tegyél egy próbát, tippként: kezdő táncosoknak a salsát ajánljuk, amit könnyű megtanulni, és viszonylag könnyű benne önbizalmat szerezni, valamint a meglévő párkapcsolat felfrissítésének vagy párkeresésnek sem utolsó. Salsa órákra nyugodtan el lehet menni pár nélkül (általában így is mennek az emberek), hiszen az órákon minden nő táncol minden férfival. Nem is beszélve arról, hogy a kesergő magyar léleknek mennyire jót tesznek az életörömöt sugárzó latin ritmusok. Ha pedig a salsában megszületett a tánc iránti szenvedélyünk, akkor ezt tovább mélyíthetjük például a tangóban.

Németh Ágnes Lilla