A meditáció fajtái

A meditáció fajtái

Szögezzük le: minden meditáció jó. Mindegyiknek van áldásos, jótékony hatása, bármelyik típusát gyakoroljuk is. Ám hasznos tisztában lenni azzal, hogy amit a köznyelvben meditációként emlegetünk, az valójában többféle különböző gyakorlat összessége, és nem feltétlenül tekinthető ezek közül mindegyik meditációnak. Mi több, a hatásuk is meglehetősen eltérő.

A különböző mentális gyakorlatokat meg lehet különböztetni az agyra gyakorolt eltérő hatásuk alapján. Nincs ebben semmi varázslat: ugyanúgy, ahogy a pilates, a súlyemelés vagy a röplabdázás különböző izmokat fejleszt a testünkben, a mentális technikák is különböző hatásokat keltenek az agyban.

Relaxáció

Én sétálás vagy úszás közben meditálok” – biztosan hallottunk már ilyen mondatokat. Igen, a séta, a kirándulás, a hegymászás, az úszás, a zenehallgatás mind-mind ellazít és kikapcsol, de ezek valójában a relaxáció kategóriájába sorolhatók. És itt el is érkeztünk az első és leggyakoribb tévedéshez: a relaxáció és a meditáció összekeveréséhez. A relaxációnak létezik aktív formája (például a fent említett tevékenységek), és passzív formája (például autogén tréning, agykontroll), amelyek mind a pihenés és a felfrissülés élményét adják. Attól függően, milyen mélyen tudunk ellazulni, a gondolatoknak egyre finomabb szintjeit tapasztalhatjuk meg. Ilyenkor az elme lecsendesedik, ám továbbra is aktív marad. Így pozitív hatású minden relaxációs gyakorlat, legyen szó bármelyik formájáról – azonban a szó szoros értelmében ez még nem tekinthető meditációnak.

Imagináció, vizualizáció

Nagyon sokféle vezetett meditáció létezik. „Képzeld el, hogy egy zöld réten sétálsz, melletted egy hűs vizű patak csobog”… rengeteg kellemes környezetet, helyzetet el lehet képzelni, és mivel az agyunk a kutatások szerint nem tesz különbséget a valós élmény és a képzelet között (ezért hasznos pl. sportolóknak a mentális gyakorlás), ez csaknem olyan, mintha a valóságban is átélnénk ezeket az élményeket. Fantasztikus és látványos kirándulásokat tehetünk így belső világunkban, és számos belső problémát feltérképezhetünk, akár meg is oldhatunk. A szervezetünk ilyenkor is pihen és feltöltődik, ám elménk továbbra is aktív, hiszen azzal „dolgozunk”.

Fókuszálás, koncentráció

Koncentrálj egy gyertyalángra. Figyelj a légzésedre” – az ilyen típusú gyakorlatok szintén aktív elmeállapotot követelnek. Céljuk a szerteágazó figyelem egy pontban való összpontosítása. Ily módon javíthatják a koncentrációs képességet, amely számos pozitív eredményhez vezethet például a munkánk során. Ám a meditáció tekintetében ezek inkább egyfajta előkészítő gyakorlatnak számítanak – ugyanúgy, ahogyan eredeti céljukat tekintve a jógaászanákat is a meditáció előkészítése, a test felkészítése céljából dolgozták ki. Hiszen ha nem tudunk 20 percet egy helyben csendben ülni, akkor nehéz is lenne meditációról beszélni. Ennek megfelelően a koncentrációs gyakorlatok a mindennapi figyelmünk során is aktív béta-agyhullámokat, vagy esetleg az ennél is magasabb frekvenciájú gamma-hullámokat idéznek elő az agyban. (Az agyhullámokról bővebben itt olvashatsz.)

A gondolatok és a test tudatos figyelése, jelenlét gyakorlatok

Egyre divatosabbak a test és a gondolataink, érzéseink tudatos megfigyelésére alapozó technikák. Ilyenkor mindenféle ítélet és cél nélkül, egyfajta ellazult kíváncsisággal és elfogadással hagyjuk csapongani a gondolatainkat egészen addig, amíg azok el nem csendesülnek. Nagyon hasznosak ezek a gyakorlatok például annak érdekében, hogy tudatosítsuk, milyen domináns gondolatminták alkotják gondolataink hálóját. A kitartó gyakorló valóban megtapasztalhatja ennek során a gondolatok elcsendesedését, és egy idő után nagyobb elfogadással, megengedéssel tekinthet a környezetére, és az abban felmerülő problémákra. Hátránya, hogy ilyenkor „az elme figyeli az elmét”, ezért ez nem könnyű feladat. Nem kis erőfeszítést és nem kevés gyakorlást igényel úgy figyelni a gondolatainkat, érzéseinket, hogy azok nem szippantanak be, nem ragadnak el magukkal.

Meditáció

A meditáció szó egy tőről fakad a latin medium szóval, melynek jelentése „közép”, „közvetítés”. A meditáció is egy olyan módszer, amely középre visz, egyfajta belső középpontba, és segít „közvetíteni” a külvilág és a belső világunk között. A valódi meditációban az elme nem aktív. Ellenkezőleg: az elme teljesen elcsendesül, és lehetőségünk van „túllépni” rajta (transzcendálni azt), vagyis belépni egyfajta mély belső csendbe, ahol nincsenek gondolatok és formák. Ez tehát egyfajta pihenő éberség, amelynek során a tudat csak önmagát tapasztalja. Ez az állapot általában mély boldogságérzettel is társul, és nagyon pihentető. Főként a transzcendentális típusú meditáció vezet el ide. Ilyenkor lelassul az agyműködés, csökken a légzés-és pulzusszám, és az agy a mély pihenésnek megfelelő alfa-, esetenként théta-hullámokat kezdi el produkálni, továbbá összehangolódnak a különböző agyi aktivitások is.

NL.

Ha nekik bejött a Transzcendentális Meditáció, Te miért ne próbálnád meg?

Kutatások szerint a meditáció már sejt szinten képes csökkenteni a stresszt. Ha Te is meggyőződnél róla, ajánljuk figyelmedbe a Transzcendentális Meditációt. Meditálni könnyű, és mindenki számára hasznos! A következő tanfolyam időpontja: 2020. december 28-31.

Hasonló érdekes cikkek

Legfrissebb cikkek

Kiemelt videók