A gond csak az volt, hogy Finnországot általában csendes helyként ismerik, ahol nincs túl sok csábító, mozgalmas szórakozási lehetőség. Így hát a finn szakértők gondoltak egy nagyot, és éppen a csend előnyeire hivatkozva kezdték reklámozni a helyi turizmust.

Mit mond a tudomány a csendről?

Egy 2013-ban, egereken végzett kísérlet a csend és a zaj agyra gyakorolt hatását vizsgálta. A tanulmány szerint azoknál az egereknél, amelyek napi 2 órai csendnek voltak kitéve, új sejtek keletkeztek a hippokampuszban. A hippokampusz az agynak az a területe, amely a memóriáért, az érzelmekért, valamint a tanulásért felel.

Ez jelentős felfedezés, hiszen megcáfolta azt a sokáig érvényesnek tekintett tudományos nézetet, miszerint az emberi test minden sejtje képes regenerálódni, kivéve az agysejteket. Jó hír ez nemcsak az Alzheimer-kórral küzdőknek, hanem azoknak is, akik fejleszteni akarják magukban ezeket a területeket.

Egy másik kutatás pedig rámutatott, hogy amikor az agyunk látszólag tétlen, akkor valójában nagyon fontos folyamatok zajlanak: ekkor dolgozza fel és értékeli ugyanis az agy az addig megszerzett információkat. Ahogy a kutatók kiemelik, ekkor zajlanak az önreflexiós folyamataink. Vagyis akkor tudunk leginkább önmagunkról gondolkozni, önmagunkra reflektálni, és mélyebben megérteni a bennünk és körülöttünk zajló folyamatokat, összefüggéseket, ha csend vesz körül bennünket. Így tehát a csend (akár meditációval) fontos szerepet játszhat a személyiségfejlődésünkben is.

Mi több, 2011-ben az Egészségügyi Világszervezet (WHO – World Health Organization) egyfajta „modern pestisnek” titulálta az újkori ember zajszennyezettségét, kiemelve, hogy a zajnak való folyamatos kitettség komolyan károsítja az egészségi állapotunkat. Ugyanúgy, ahogyan több száz különálló autó zaja összességében jelentős zajszintet produkál, a minket érő zajok fizikai hatásai is összeadódnak. A WHO számszerűsíteni is igyekezett a zaj egészségünkre gyakorolt káros hatását: megállapítása szerint az európai lakosság körében évente mintegy 3000 szívbetegségből eredő haláleset közvetlen okozója a kiterjedt zajhatás.

Egy ügyes marketingfogással ezeket a tudományos eredményeket fedezte fel magának a finn turizmus, és az „ezer tó országa” 2011-ben a természetben barangoló magányos figurákkal kezdte hirdetni magát. Minden bizonnyal ez is hozzájárulhatott ahhoz, hogy az ország turizmusa a folyamatos növekedés útjára lépett. 2016-ban mintegy 5% volt a turizmus növekedése, amely nem kevesebb mint 5,8 millió turistát jelentett egy év leforgása alatt.

Németh Lilla